Amikor tényleg baj van …

Megérkezett a tavasz, az üde, illatos, reményteli időszak. Szerencsére nagyon sokak számára nincs semmi baj, és tudunk önfeledten örülni ennek, mégis elsősorban azokhoz szólnak a soraim, akiknél ezt a régen várt könnyedséget beárnyékolja a megroppant egészség miatti aggodalom. 

Óriási kihívást jelentett mindannyiunknak az elmúlt két esztendő. A kényszerűen megváltozott  életkörülmények, a félelem túl nagy terhet róttak a mentális egészségre, a kapcsolatokra. Ma már az orvostudomány is elismeri, hogy mindez testi elváltozásokat, betegségeket hozhat létre. 

Sajnos hozott. Sokat. Az egészségügyi ellátórendszer is jelentősen megroppant az utóbbi időben, ez sem egyszerűsíti a helyzetet. 

Ebben az írásban igyekszem érthetően összefoglalni, hogy az orvosi segítség mellett mit tehetünk azért, hogy a saját, vagy a szerettünk egészségi állapota mihamarabb rendeződjön. 

Mit tehetünk, ha baj van?

Az első és legfontosabb dolog, hogy semmiképpen sem szabad pánikba esni. A legrettegettebb diagnózistól sem. 

Lassú, mély, nyugodt légzéssel lecsillapítani a zaklatottságot mihamarabb. Keresni egy biztos támaszt, valakit, aki meghallgat, jelenlétével, figyelmével megnyugtat…

A tehetetlenséget nagyon gyakran pánikszerű életmódváltással, fogadalmakkal, ezerféle bogyóval váltjuk ki. Azonnal meg akarunk szabadulni a tünetektől és ezért bármit megtennénk. Ha a szerettünk lett beteg, akkor indul a megmentő-program: átvesszük az irányítást pusztán jó szándékból, szeretetből.

Álljunk meg egy pillanatra. 

A betegség nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Akkor sem, ha úgy tűnik, hogy váratlanul, minden előzmény nélkül történt. Kialakulásának a megértése az egyik legfontosabb iránymutatója a gyógyulásnak. 

Az egészségügy fogaskereke a legtöbb esetben ad időt a lelki feldolgozásra – éppen a túlterheltsége miatt. Érdemes keresni egy megfelelő tudással és gyakorlattal rendelkező segítőt, aki értő és objektív rálátással támogatja ezt a folyamatot. 

Ez egy nagyon fontos lépés a gyógyulás felé. A betegség „megszelídül” általa, a félelem, a kiszolgáltatottság csökken. 

„Majd ha meggyógyultam, foglalkozom a lelki oldalával…” 

Ez a hozzáállás is érthető, hiszen túl nagynak tűnik a mentális leterheltség a baj sűrűjében. Mégis arra biztatok minden érintettet, hogy tegye meg ezt a lépést, mert sokkal könnyebb utána a gyógyulásig vezető út.

A beszélgetés(ek) kapcsán kialakul a megértés és ami nagyon fontos:

A TEST MŰKÖDÉSÉBE VETETT BIZALOM. 

Érthető, ha betegség esetén „haragszunk” a testünkre, mert úgy érezhetjük, hogy elárult, cserben hagyott. Azt megérteni, hogy valójában éppen fordítva van és az életben maradásért, az optimálisabb működésért dolgozik – óriási megkönnyebbülés. 

Ez most talán nagyon furcsán hangzik, mégis igaz.

 Az egyszerűség kedvéért néhány konkrét javaslat: 

1. Amennyiben nincs erre vonatkozó orvosi utasítás, akkor nem érdemes minden átmenet nélkül megváltoztatni a táplálkozást. Gyakori a hirtelen átállás pl. a nyers növényi, vagy húsmentes, vagy akár teljesen vegán étkezésre. Jellemzően „eltiltják” az aggódó családtagok a betegtől a megszokott, kedvenc ételeit, szokásait. Erre a test nem reagál jól, egyéb elváltozásokat indíthat el ez a drasztikus életmódváltás – ahelyett, hogy segítene. 

Ha jól esik a változtatás, akkor is fokozatos átmenet mellett érdemes átállni. 

2. A sokféle „csodatévő bogyó” helyett érdemes kiválasztani egy komplex táplálékkiegészítőt, amelyben minden mikrotápanyag megtalálható, amire a testnek szüksége van a normál működéshez. Az is fontos, hogy minőségben és összeállításban megfeleljen a „békebeli” biológiailag tiszta, teljes értékű táplálkozásnak. 

Testünk folyamatosan, a mindenkori környezeti, lelki elváráshoz alkalmazkodva fenntart egy egyensúlyi állapotot. Ebbe beavatkozni csak értő módon és alapos indokkal érdemes, egyébként nincs más dolgunk, mint gondoskodni a mikrotápanyagok teljes választékáról. A testünk majd felhasználja és összeállítja magának azt, amire szüksége van.  

Testünk intelligenciája sokkal-sokkal jobban tudja, hogy aktuálisan mire van szüksége, hiszen túlélésre van programozva!

Az ImmunLife ilyen céllal született, tökéletesen megfelel ezen elvárásoknak. Betegség esetén érdemes a megszokottnál nagyobb adagot fogyasztani naponta.

Az ImmunLife Gold még ennél is többet tud segíteni, hiszen a kromoszómáink végén lévő telomersapkákat képes újraépíteni, ezáltal a DNS-ünket védi meg. Így sejtosztódáskor folyamatosan megújul és újraépül a test, nem pedig leépül. 

3.  A legeslegfontosabb minden nehéz, egészséget érintő kihívás esetén az, hogy erősítsük meg, építsük fel, vagy építsük újra a bizalmat! Bizalmat a testben, a segítőinkben, a módszerben, a szükséges gyógyszerekben és a gyógyulást támogató táplálékkiegészítőkben, a családunk, párunk szerető gondoskodása irányában. 

Bizalmat fölfelé…Isten, Angyalok, a Forrás, vagy az Univerzum, kinek hogyan értelmezhető a Magasabb Világ. 

Legyen egy út előttünk, amin haladunk tovább, amikor ez a kis kitérő véget ér. Egy hosszú út, ami még sok-sok évig értelmet és örömöt ad az életünknek. 

A hosszú élet titka a hosszú távú tervek, a boldog élet titka a terveink iránti lelkesedés és az emberi kapcsolataink ápolása. 

A betegségünk csupán egy tanulságos epizód az utunkon. 

A legeslegnagyobb gyógyító  a Szeretet és a szeretetbe fektetett Bizalom.